Ezt az úgynevezett tankockát a learningapps nevű honlapon készítettem. Ez a rövid feladat remek lehet ismétléshez 11. évfolyam elején történelemórán, mivel az eddig tanult magyar királyokat lehet vele átismételni. A feladatban az uralkodókról kell eldönteni, hogy Habsburg, Árpád-házi, vagy egyéb dinasztiába tartozott. a feladat végén lehetőség van részletesebben is átbeszélni a problémát okozó elemeket. Természetesen a képet a végén le lehet bármikor cserélni, akár videóra is, így minden osztályhoz személyre lehet szabni. Összességében jó lehet egy ismétlő órának az elindításához ez a feladat és egy-két problémás pont feltárásához.

Ezt az első világháború tematikájú tesztet a Redmenta oldal segítségével készítettem.  Fellehet használni 11. évfolyam végen, vagy 12. év elején, mivel a tananyag ebbe az időszakba esik. A teszt célja az első világháború témakörét lezárni és értékelni, azaz egy témazáró. A rövid ténykérdések az elérhető pontszám 50%-át adják, ami elég az elégséges érdemjegyhez. A nagyobb részét a kis esszé adja ki, amit a tanár értékel minden kitöltőnél. Ez a feladat egy érettségi típus feladat, így fontos, hogy képi forrásokat is meglehet nyitni a feladat megoldásakor. Ezenkívül szerepelnek a teszt részében felelet választós feladatok is, amik átfogóan ellenőrzik a tananyag egyes részeit. De az egész teszt készítése során igyekeztem arra, hogy az egész témakört lefedjem. Így került bele hadtörténet, orosz forradalom, és gazdasági kérdések is.

Összességében a Redmenta megfelelő lehet élesben való kipróbálásra is, mert rengeteg beállítás van, ami segíti a feladatkészítő tanárt. Ugyanakkor papíralapon még mindig egyszerűbbnek tartom az ilyen tesztek elkészítését, mert az oldalon létrehozható feladatok közül, a videó beágyazás kivételével így is megvalósítható. Ellenben angol órán pont emiatt a funkció miatt sokkal jobban lehetne hasznosítani.

A Classroom egy olyan Google applikáció, ami megkönnyíti a tanár-diák kommunikációt online felületen. Egy csoportot nagyon könnyen, két kattintással létre lehet hozni, és utána a diákokat meglehet hívni e-mail cím alapján, vagy ők is beléphetnek egy generált kód segítségével.

A csoporton belül lehet feladatokat készíteni és kiadni, kommunikálni, valamint tananyagot megosztani. A kurzusnak automatikusan csinál egy külön mappát a driveon, amit könnyen meglehet osztani a diákokkal. A létrehozott feladatoknál akár határidőt is lehet beállítani, így esetleg házi feladatot is lehet feladni ezen keresztül. Ez a felület megkönnyítheti a tanár dolgát, mivel elég jól átlátható és kezelhető, továbbá gyorsan megtanulható. 

Google Classroom használatának bemutatása

Saját tantárgyaimnál (történelem-angol) alkalmas lehet arra, hogy forrásokat, olvasmányokat, vagy angol nyelvű videókat osszak meg a diákjaimmal könnyedén, amihez akár ellenőrző feladatokat is lehet készíteni. Valamint egy platformot is ad a gyors kommunikációra, így nem kell még egy külön másik felületet is használni, mint például, ha csak egy sima megosztott google drive mappát csinálnék.

Hátránya talán csak annyi, hogy kell hozzá egy gmail-es email-cím, ami lehet, hogy egy-két diáknak problémát okozhat. Valamint a feladatoknál az értékelés opciót én feleslegesnek tartom, mert nem hiszem, hogy érdemben lehetne használni tényleges osztályzáshoz egy ilyen online felületet. Inkább csak gyakorló feladatok megosztására alkalmas véleményem szerint.

Összességében egy a Google Classroom egy jól használható alkalmazás, ami sok ponton megkönnyítheti a mindennapi iskolai tevékenységeket, és ezért megér egy próbát a kipróbálásra.

Link a Classroomhoz

A digitális kompetencia rendkívül fontossá vált a mai világban. Ma már az embernek a hétköznapokban való boldoguláshoz elengedhetetlen a modern technológiák minimum felhasználói szintű ismerete. Ezért fontos, hogy ezeknek a készségeknek az oktatása is szerves része legyen az oktatásnak. Éppen ezért ír a Nemzeti Alap Tanterv külön bekezdésben a digitális kompetenciáról. Itt meghatározza, hogy mit jelent maga a fogalom, amit röviden IKT-nak (információs és kommunikációs technológia) nevez. Továbbá kitér arra, hogy az információval kapcsolatban milyen készségekre van szükség (felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, el állítása, bemutatása és cseréje) Valamint kiemeli, hogy ezeken kívül beletartozik az is, hogy meglegyen a képesség arra, hogy a digitális eszközökön az ember eltudjon tájékozódni, feladatokat végezni, és ismerje az ide kapcsolódó jogokat is.

képforrása

Azonban az IKT csak egyike a rengeteg képességnek, aminek egy XXI. században élő embernek rendelkeznie kell. A fenti ábra jól szemlélteti, hogy milyen egyéb készségekre van szükség. Az első oszlopban az alapismereteket sorolja fel, amik a mindennapi boldoguláshoz kellenek. Ezek az írástudás, számolni tudás, tudományos alapismeretek, IKT, pénzügyi ismeretek és a kulturális és állampolgári alapismeretek. A második oszlopban a kompetenciákat mutatja be, ezek a kritikus gondolkodás, kreativitás, kommunikáció és az együttműködés készsége. Ezek a bonyolultabb feladatok elvégzéséhez szükségesek. A harmadik oszlop a személyes tulajdonságokat sorolja fel, amik ahhoz kellenek, hogy a változó világgal lépést lehessen tartani. A kíváncsiság, kezdeményező készség, kitartás, alkalmazkodás, vezetői készség és végül a szociális és kulturális tudatosság. És ezt mind egy élethosszig tartó tanulásban kell tökéletesíteni.

Természetesen a XXI. századi készségeket a szaktárgyaimon (angol és történelem) belül is lehet fejleszteni. A történelemnek például a kritikus gondolkodás az alapja, mivel a források elemzésénél ez elengedhetetlen. De ezzel együtt mindkét tárgynál lehet segíteni a digitális kompetenciáknak a fejlődését is, mivel házi feladatként fel lehet adni a diákoknak, hogy az internet segítségével, és számítógépes programokkal (pl. Power point, prezi) csináljanak egy kiselőadást. Ezzel szintén fejlődik a kritikusgondolkodásuk és a kreativitásuk is. Ha csoportokra bontva osztunk ki feladatot, akkor a kommunikációs és együttműködési készségük is fejlődni fog. Végül talán ez a két tárgy a legalkalmasabb arra, hogy szociális és kulturális tudatosságot  előtérbe hozza, mivel mindkettő egyik szerves része, hogy más népek kultúráját és történelmét bemutassa. 

A SWOT analízisem szerint, még sokat kell fejlődnöm a digitális kompetenciák osztálytermi alkalmazásában, mivel csak A2-es szintet sikerült elérnem (bár csak két pont választ el a következő szinttől). Leginkább arra kell figyelnem, hogy a diákoknak átadjam a digitális készségeket, azzal, hogy többet alkalmazom. Azonban ennek ellenére, amire a legtöbb pontot kaptam, az hogy, elősegítem a tanulóknak a digitális kompetenciát, de a kérdések alapján itt inkább elméleti tudásról van szó, míg a másiknál gyakorlatról.