A digitális kompetencia rendkívül fontossá vált a mai világban. Ma már az embernek a hétköznapokban való boldoguláshoz elengedhetetlen a modern technológiák minimum felhasználói szintű ismerete. Ezért fontos, hogy ezeknek a készségeknek az oktatása is szerves része legyen az oktatásnak. Éppen ezért ír a Nemzeti Alap Tanterv külön bekezdésben a digitális kompetenciáról. Itt meghatározza, hogy mit jelent maga a fogalom, amit röviden IKT-nak (információs és kommunikációs technológia) nevez. Továbbá kitér arra, hogy az információval kapcsolatban milyen készségekre van szükség (felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, el állítása, bemutatása és cseréje) Valamint kiemeli, hogy ezeken kívül beletartozik az is, hogy meglegyen a képesség arra, hogy a digitális eszközökön az ember eltudjon tájékozódni, feladatokat végezni, és ismerje az ide kapcsolódó jogokat is.
Azonban az IKT csak egyike a rengeteg képességnek, aminek egy XXI. században élő embernek rendelkeznie kell. A fenti ábra jól szemlélteti, hogy milyen egyéb készségekre van szükség. Az első oszlopban az alapismereteket sorolja fel, amik a mindennapi boldoguláshoz kellenek. Ezek az írástudás, számolni tudás, tudományos alapismeretek, IKT, pénzügyi ismeretek és a kulturális és állampolgári alapismeretek. A második oszlopban a kompetenciákat mutatja be, ezek a kritikus gondolkodás, kreativitás, kommunikáció és az együttműködés készsége. Ezek a bonyolultabb feladatok elvégzéséhez szükségesek. A harmadik oszlop a személyes tulajdonságokat sorolja fel, amik ahhoz kellenek, hogy a változó világgal lépést lehessen tartani. A kíváncsiság, kezdeményező készség, kitartás, alkalmazkodás, vezetői készség és végül a szociális és kulturális tudatosság. És ezt mind egy élethosszig tartó tanulásban kell tökéletesíteni.
Természetesen a XXI. századi készségeket a szaktárgyaimon (angol és történelem) belül is lehet fejleszteni. A történelemnek például a kritikus gondolkodás az alapja, mivel a források elemzésénél ez elengedhetetlen. De ezzel együtt mindkét tárgynál lehet segíteni a digitális kompetenciáknak a fejlődését is, mivel házi feladatként fel lehet adni a diákoknak, hogy az internet segítségével, és számítógépes programokkal (pl. Power point, prezi) csináljanak egy kiselőadást. Ezzel szintén fejlődik a kritikusgondolkodásuk és a kreativitásuk is. Ha csoportokra bontva osztunk ki feladatot, akkor a kommunikációs és együttműködési készségük is fejlődni fog. Végül talán ez a két tárgy a legalkalmasabb arra, hogy szociális és kulturális tudatosságot előtérbe hozza, mivel mindkettő egyik szerves része, hogy más népek kultúráját és történelmét bemutassa. 
A SWOT analízisem szerint, még sokat kell fejlődnöm a digitális kompetenciák osztálytermi alkalmazásában, mivel csak A2-es szintet sikerült elérnem (bár csak két pont választ el a következő szinttől). Leginkább arra kell figyelnem, hogy a diákoknak átadjam a digitális készségeket, azzal, hogy többet alkalmazom. Azonban ennek ellenére, amire a legtöbb pontot kaptam, az hogy, elősegítem a tanulóknak a digitális kompetenciát, de a kérdések alapján itt inkább elméleti tudásról van szó, míg a másiknál gyakorlatról.
